Az Istenszülő bevezetése a templomba

 

 

A legszentebb Istenszülő templomba való bevezetése a Szent Hagyomány fennmaradt beszámolói szerint a következő módon történt. Szűz Mária szülei, Igaz Joakim és Anna gyermektelenségük végett imádkozva fogadalmat tettek arra, hogy ha gyermekük születik, azt Isten szolgálatának szentelik.

Amikor az Istenszülő elérte a három éves kort, a szent szülők úgy döntöttek, teljesítik fogadalmukat. Összegyűjtve rokonságukat, ismerőseiket, a Tiszta Máriát legszebb ruhájába öltöztetve, szent énekek éneklésével, gyújtott gyertyákkal a kezükben elvitték a jeruzsálemi templomba. Ott a főpap, sok pappal egyetemben, találkozott Isten leányával. A Templomba tizenöt magas lépcsőfokra vezetett. Úgy tűnt, a Gyermek Mária nem tud feljutni ezen a lépcsőn. De ahogy az első lépcsőfokra helyezték, Isten erejétől megerősödve, gyorsan átjutott a fennmaradó lépcsőkön, és felment a legmagasabbra. Aztán a főpap felülről jövő sugallat hatására bevezette a Szűzanyát a Szentek Szentjébe, ide minden ember közül csak a főpap lépett be évente egyszer tisztító véráldozattal. Ezért a Templomban jelenlévők mindegyike elképedt ezen a legszokatlanabb eseményen.

Az Igaz Joakim és Anna, miután gyermeküket a Mennyei Atya akaratára bízták, hazatértek. A Boldogságos Mária a leányok lakhelyén maradt, a templom közelében. A Templom körül a Szentírás tanúsága (2Móz 38; 1Királyok 1:28; Lk. 2:37), valamint Josephus Flavius ​​történész tanúsága révén számos lakóhelyiség volt, amelyekben a szentírás szolgálatára szenteltek laktak.
 

A Legszentebb Istenszülő földi életét csecsemőkorától a mennybe való felemelkedéséig mély titok övezi. Élete a jeruzsálemi templomban szintén titok volt.  „Ha valaki megkérdezné tőlem – mondta Boldog Jeromos –, hogy az Istenszülő hogyan töltötte ifjúkorát, azt válaszolnám: ezt maga Isten és Gábriel arkangyal, állandó őrzője, tudja.

 

De az egyházi hagyományban fennmaradtak olyan beszámolók, hogy a Tiszta Szűz jeruzsálemi templomban való tartózkodása idején jámbor szüzek közösségében nőtt fel, szorgalmasan olvasta a Szentírást, kézművességgel foglalkozott, imádkozott, állandóan és egyre növekedett az Isten iránti szeretetben. A Szent Egyház a jeruzsálemi templomba való belépésére emlékezve az ókortól fogva nagy egyházi ünnepet hozott létre. Már a kereszténység első évszázadaiban megtalálható ez az ünnep a palesztin keresztények hagyományaiban, ahol megemlítik, hogy Heléna szent császárné templomot épített a Legszentebb Istenszülő templomába való bevezetésének tiszteletére.

 

A IV. században Nüsszai Szent Gergely említi ezt az ünnepet. A VIII. században Germanosz és Tarasziosz szentek, konstantinápolyi pátriárkák prédikációkat tartottak a bevezetés ünnepén.

A Szűzanya templomába való bevezetésének ünnepe – Isten áldását jövendöli az emberiség számára, az üdvösség hirdetését, Krisztus eljövetelének ígéretét.

Tropár, IV. hang –

A mai nap Isten jóakaratának előjele/ és az emberek üdvösségének hirdetése./ A Szűz nyilvánvalóan megjelent Isten templomában/ és Krisztust hirdeti mindenkinek./ Kiáltsunk neki hangosan:/ Örvendezz, beteljesedése  // a Teremtő irgalmának!

Kontakion, IV. hang —

A Megváltó legtisztább templomát,/ a drága menyegzői termet és Szüzet,/ Isten dicsőségének szent kincsestárát,/ ezen a napon bevezetik az Úr házába,/ magával hozva a Szentlélek kegyelmet. / Néki éneklik az Isten angyalai a himnuszt:// Ő a mennyei tabernákulum!