A Blachernai Istenszülő temploma (teljes név görögül: Θεοτόκος των Βλαχερνών (pr. Theotókos ton Vlachernón); egy ortodox templom Konstantinápolyban. A bizánci időszak második felében az eredeti templomegyüttes Bizánc egyik legfontosabb szentélye volt, és a Blachernae-palotához való közelsége miatt vitathatatlanul meghaladta a Hagia Sophiát 1434-ben, a tizenkilencedik században egy kis új templom épült a helyén. Ma magas fal védi, előtte pedig kert található. Ez volt az a szent templom ahol a Legszentebb Istenszülő Mária többször is megoltalmazta az ortodox híveket az ellenséges támadásoktól és, ahol Krisztusért balgatag Andrásnak isteni látomásban volt része. A boldog András és tanítványa, Epifániusz, méltókká lettek meglátni az Istenszülőt, Keresztelő Szent János és Szent János apostol és evangélista kíséretében. Az Istenanya a templomban lévőkért imádkozott, miközben levette a fejéről a kendőt és kiterítette azt az összegyűltek felett.
A templomtól jobbra állt az Agía Szorósz kör alakú kápolna, amely a Szűzanya ruháját és köntösét tartalmazta. A fátylat és övének egy részét (ma az Athos-hegyi Vatopedi kolostorban) később is ott őrizték. Itt tisztelték az I. Leó császár és felesége, Verina által adományozott Szűz-ikont is. Jobb oldalán őrizték az arannyal és ezüsttel díszített ereklyetartót, amelyben az ereklyék voltak. 1204-ben mentették ki a latin megszállók elől, és a Birodalom helyreállítása után a templomban őrizték őket, melyek csak az 1434-es tűzvész során égtek el.
A kápolnától jobbra, egy ajtóval összekötve volt a fürdő, ahol a császár merült alá. Három részből állt: a ruhatárból, ahol levetkőzött, a kolimboszból (alámerítőmedence) és Szent Photinosz előszobájából. Az ikonokkal díszített kolimbosz egy nagy helyiségből állt, amelyet kupola szegélyezett, közepén a medencével; víz folyt a medencébe a Szűzanya márványszobrábak kezéből. A kupola közepét Szent Photinosz ikonja díszítette. Minden év augusztus 15-én (az Istenszülő Elszenderülésének ünnepén), a Mafórion (szent fátyol) imádása után a császár háromszor merült alá ebbe a szent medencébe.
A ma az agiazmát (szentforrást) körülvevő kis templom trapéz alaprajzú, ferde tetejű, modern ikonok és freskók díszítik. Északnyugat-délkeleti irányban tájolódik. A szent forrás, amelyről úgy tartják, hogy gyógyító erővel bír, még mindig az ortodox zarándokok kedvelt zarándok helye. A zarándokok rituálisan is megmoshatják a szemüket egy sor csapnál, melyek felett a következő felirat szerepel: "Nípson anomímata mi mónan ópsin" (görögül: "Mosd meg a bűnöket ne csak a szemed").
Hálás köszönet Theodore testvérünknek a képekért és a szent forrás vizért.
