|
Ünnepe Október 23. (ó.n.) |
"Három szent ember, akik aszkézisben éltek a mezopotámiai Szent Aszklépiosz monostorban, úgy döntöttek, hogy fel-alá járják a világot, hogy Istentől jelet keressenek üdvösségükért. Ahogy közeledtek egy barlanghoz, a vadon mélyén, tudatára ébredtek mindennek, egyszerre egy csodálatos illatot éreztek, és megláttak egy öregembert, aki feléjük közeledett, és akit csak a haja és a térdre hulló szakálla takart. Levetette magát a földre, és ott maradt egy darabig, amíg meg nem bizonyosodott, hogy a három idegen nem démonok, majd bevitte őket a barlangjába, ahol két oroszlánnal élt.
"Makáriosznak hívták, egy gazdag római szenátor fia volt. Amikor elérte a házasságkötési kort, szülei az ő akarata ellenére eljegyezték. A nászéjszakán, amikor az ünnepek közepette belépett a nász szobába, egy jámbor özvegyhez menekült, ahol hét napot bujkált, sírt és Isten segítségét kérte. Amikor elhagyta a házát, egy kedves és nemes viselkedésű öregember jött, és azt mondta neki, hogy kövesse őt, három éven át követte, egészen addig a pillanatig, amikor a barlang közelébe érkezett, amikor az öreg eltűnt. Nem sokkal ezután megjelent Makáriosznak álmában, és felfedte, hogy ő Rafael arkangyal, aki egykor Tóbiás vezetője volt az utazásai során, mielőtt az arkangyal eltűnt Isten és két oroszlánkölyök gondjaira bízta, akik éppen elveszítették anyjukat.
"Nem sokkal később Makáriosz meglátott maga előtt egy gyönyörű leányzót, aki azt mondta neki, hogy ő is elmenekült a házasság elől Rómából. Makáriosznak nem volt elég belátása ahhoz, hogy kiszabaduljon az ördög csapdájából, és szívesen fogadta, hogy az éjszakát az ördög csapdájában töltse a barlangban, életében először, hevesen megtámadták a testi vágy tüzes nyilai. A tettetett leány hirtelen eltűnt, ahogy az ördög diadalmaskodott abban a sikerben, hogy a bűn gondolatát befészkelte az aszkéta elméjébe. Az aszkéta ekkor ébredt rá bukásának Isten szeme előti súlyosságára, és elhatározta, hogy elhagyja a barlangot, és más helyet keres, ahol bűnbánatot folytathat. Útközben azonban Rafael arkangyal újból megjelent neki, és sürgette, hogy térjen vissza, mert az ő barlangjában fogja Isten meghallgatni imáját. Így hát visszament, és sok éven át böjtöléssel, virrasztásokkal és teljes önmegtagadással kínozta testét, hogy visszanyerje a szennytelen tiszta szívét, amelyben Isten képmását szemlélheti.
"Miután elmesélte a három testvérnek küzdelmei történetét, Makáriosz békében elküldte őket, és megpihent az Úrban, mindenki számára ismeretlenül, csak az angyalok és a szentek jelenlétében." (Szünaxárion)