Szt. Tamás Apostol Kápolnája - Sárospatak
2040. január 10., kedd
Kápolnánkról
2025. január 12., vasárnap
Kr.u. 2025
Őboldogsága Makáriosz Athén és egész Görögország érsekének 2025-ös újévi enciklikája,
Szeretett gyermekeim az Úrban, legyen veletek mindnyájatokkal az Atya Isten kegyelme, a Fiú szeretete és a Szentlélek közössége.
Az Úr Jézus Krisztus jóságának új esztendejének hajnalán mi, mint hűséges szolgák és barátok, ismételten segítségül hívjuk kegyelmét, szeretetét és közösségét. Miután méltóvá tesszük magunkat Isten közösségére és értesítéseire, és gazdagítjuk szegény szívünket ezekkel, csak ezen az úton kapunk erőt, hogy folytassuk életünket, és amennyire csak tudjuk, erőnkből összhangba hozzuk azt Ő Szent Akaratával.
Szeretett testvéreim, azok az Egyházon kívül és azok, akik teológiai szegénységben élnek, megbotránkoznak, amikor "Isten szolgáinak" nevezzük magunkat. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian hallottatok ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket:
„Nem akarok senkinek a rabszolgája lenni!”
„Halljátok, rabszolga! Hol élsz? Az 1800-as években?!”
„Milyen Isten az, aki rabszolgákat akar tőlünk és nem szabadságot?!”
Az igazság az, hogy egyszerre vagyunk rabszolgák és Isten barátai. Tiszteletünket és elismerésünket fejezzük ki Isten iránt, mint az Ő rabszolgái, mivel Ő az, aki mindent teremtett, fenntart és gondoskodik az univerzumról.
Ugyanakkor elismerjük, hogy az Ő szavai szerint, amelyeket az apostoloknak, és rajtuk keresztül mindnyájunknak mondott: „Már nem mondalak benneteket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondtalak titeket, mert mindent, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket...”1
Így, szeretett testvéreim, mi is közösségben vagyunk a Szentlélekkel: hitben, reményben, jó cselekedetekben, tiszta gondolatokkal, és mindenki iránti szeretettel, ahogy az Úr parancsolta nekünk: „Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.” 2
Szeretett gyermekeim, tudom, hogy ezek az Úr szavai milyen különösen hangzanak a mi modern napjainkban. Egy olyan korban, amelyet durvaság, vakmerőség, egóizmus, önzés, bosszú, és a felebarát elhanyagolása ural, mindezek teljesen ellentétesek a Szent Evangélium tanításaival és a teljes Új Szövetség szent elveivel. Ebben az időben a világ urai, az Antikrisztus előfutárai próbálnak minket fogságba ejteni digitális számjegyeken keresztül, ami elkerülhetetlenül emlékeztet bennünket a Jelenések könyvének az utolsó napokról szóló próféciájára.
Azonban kérlek titeket: Mivel gyengék vagyunk és könnyen eltéríthetők, vajon elítéljük Isten és az Ő apostolainak szavát? Tagadjuk meg az igazságot, hogy elfedhessük hiányosságainkat? Elítéljük Istent, hogy nem adta meg nekünk a képességet arra, hogy teljesítsük parancsait, ahogy azt régen különböző eretnekek és keresztényeket kihasználó személyek tették?
Ez meg ne történjen. Ó, Seregek Ura!
Azok a parancsolatok, amelyeket 101 évvel ezelőtt megszegtek azok, akik elfeledkeztek kötelességeikről, az ortodox egyház vezetői és papsága, akik átvették az innovatív pápai naptárt, és lényegében idegenítették el a Hagyományos Naptár ünnepeit. Nem féltek attól, hogy súlyosan megsértették az Egyház tökéletesen felépített épületét, hanem (Ó, a vakság!) dicsekedtek és dicsekednek azzal, hogy Krisztus lelkét szolgálják.
De kinek a szeretete és kiengesztelődése az, amikor gyűlölték és üldözték az egyház hasonló hitű tagjait, és az eretnekeket messziről közelítették, mintha hasonló hitűek lennének? Hiábavaló volt szent elődeink reménye, hogy megjavulnak, megértik hibáikat és visszatérnek [az igaz hithez]. Kevesen voltak, akik megtalálták a bátorságot, hogy beismerjék hibáikat és visszatérjenek az igazsághoz. Még akkor is, amikor csodálatos csodák történtek, mint például a Drága Kereszt természetfeletti megjelenése az égen, a Drága Kereszt Felmagasztalásának ünnepén a Teológus Szent János Monostorában, a Himettus hegyen (Athénban) – nem az új naptár szerint, hanem a mi Őseinktől átvett Naptár szerint (szeptember 14/27, 1925). De még ez sem győzte meg őket! Isten soha nem hagy minket kormányozatlanul ebben a világi tengerben anélkül, hogy ne mutatná meg nekünk jeleit, de kinek mutatja meg jeleit és csodáit? Azoknak, akiknek van fülük és szemük, hogy lássanak és halljanak, ahogy Ő maga, Jézus Krisztus mondta tanítványainak: „A ti szemetek azonban boldog, mert lát, és a fületek, mert hall.”3
Ők azonban nem hallanak, nem látnak, inkább tovább süllyednek tudatlanságban és istentelenségben. Így kezdtek újra elképzelni egy másik végső változást még az ortodox húsvéti szabályban is, hogy véglegesen együtt ünnepelhessék a húsvétot a katolikusokkal és protestánsokkal, és mivel ebben az évben a káromlott pápai naptár húsvéti időpontja egybeesik a mi húsvétunkkal. Vagyis aposztázia aposztázia hátán, bűnbánat és visszatérés helyett!
Szeretett testvéreim, zárjuk be füleinket és szemeinket minden idegen hangra, amely eltéríthet minket Úrunk akaratától és szent hagyományainktól. Legyünk figyelmesek machinációikra, ahogyan előkészítik az Antikrisztus végső útját a Szentírások szerint, és anélkül, hogy pánikba esnénk vagy eltérítenénk, emlékezzünk Krisztusra, aki azt mondta: „...ne rémüljetek meg. Ennek be kell következni, de ez még nem a vég.”4
Végül, ahogy eddig is, folytassuk az Úr és Isten dicsőítését és követését az új esztendőben, Ő segítségével mindazt, amit tanultunk és végrehajtottunk, tettekkel, szavakkal, szívvel, szájjal és az örök élet reményével.
Legyen úgy, hogy sikerüljön, Isten kegyelme, irgalma és emberek iránti szeretete által, aki Három Személy egyedüli és mindenütt jelen lévő Istene, az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ámin!
Az Úr iránti buzgó könyörgőtök,
†MAKÁRIOSZ ATHÉN ÉS EGÉSZ GÖRÖGORSZÁG ÉRSEKE
1 János 15:15-16
2 Máté 5:44
3 Máté 13:15-16.
4 Márk 13:7
2025. január 7., kedd
2025. január 6., hétfő
Krisztus Születetik!
ŐBOLDOGSÁGA MAKÁRIOSZ, ATHÉN ÉS EGÉSZ GÖRÖGORSZÁG ÉRSEKÉNEK 2024-ES KARÁCSONYI ENCIKLIKÁJA
Gyermekeim, ragyogóak az újjászületett Krisztusban,
KRISZTUS SZÜLETETT!
Krisztus, az egyetlen igaz Isten, emberré lett a mi üdvösségünkre. A mi gyógyulásunkért és szeretetünkért. Viszonzva a szeretet az Ő szeretetéért, amely Őt motiválta, nem habozott magára venni az emberi, halandó testet, hogy Isten-Emberként meggyógyítsa természetünket, és minket gyógyítson.
Jöjjetek, ünnepeljünk, kedvesem! Jöjjetek, tartsunk lakomát, örvendezzünk az átokra ítélt kötelékeink megtörésében!
Ma, hosszú ideje tartó láncaink megszakadtak. Ma, az ördög megszégyenült. Ma, a csalás eltűnik, és az igazság ragyogva fénylik. A mennyből a földre, a mennyben és a földön, a földről és az egész világra.
Az Angyalok ünnepelnek, az Arkangyalok örvendenek, a Szeráfok és a Kereubok csodálkoznak, hogyan lehetséges, hogy most ők is látják azt az eddig láthatatlan és elérhetetlen Istent, aki láthatóvá, elérhetővé és kézzelfoghatóvá válik a nyomorult és elítélt emberek számára közöttük. És nem tehetnek mást, mint hogy dicsőítik, és mi is velük együtt:
"Dicsőség a magasságban Istennek, békesség a földön, és az emberek között jóakarat."
Amint a szent atyák tanítanak minket, Isten igazi megtestesülése, az Ige a történelem legcsodálatosabb, legbölcsebb és felülmúlhatatlan csodája. A tiszteletre méltó Damaszkuszi hirdeti:
"Az isteni remény miatt az ellenség kísérti az embert, most pedig ő maga kísértetett a test hozzáadásával. Így mutatja meg a jót, a bölcset, az igazat és Isten erejét. A jót, mert nem hagyta figyelmen kívül teremtménye gyengeségét, hanem könyörületesen közeledett hozzá. Kinyújtotta kezét, hogy segítsen neki. Az igazat, mert mivel az ember legyőzetett, nem engedi, hogy más győzze le a zsarnokot, hanem... hasonló segíti hasonlót. A bölcset, mert tökéletes megoldást talál a problémára, és az erőt, mert mivel Isten tökéletes, az ember is tökéletes lesz. Mi lehet nagyobb, mint hogy Isten emberré lett?"
És amikor emberi formában találták, megalázta magát, "és engedelmeskedett halálig, mégpedig a kereszt haláláig!" Jézus Krisztus, kedveseim, amikor a világba jött mint megtestesült Üdvözítőnk, az első pillanattól kezdve nagy leckét tanít nekünk, gyakorlati módon hozza el nekünk a nagy üzenetet: A választott alázat és az önálló nem-öndicséret üzenetét. Ő nemcsak elvállalja a mi elesett emberi természetünket, hanem úgy jelenik meg a világ előtt, mint egy látszólag szegény, feltűnésmentes személy, aki csak a legszükségesebb dolgokkal van körülvéve.
Így mutatja meg nekünk saját példáján keresztül, hogy a nagyság nem abban mérhető, sem nem rejtőzik gazdag kényelmekben, nagy palotákban és látható bemutatásban. Hanem az alázatban, a szegénységben és a szegénység elviselésében található meg. Nem azért, mert Isten nem akarja, hogy kényelmesen éljünk, vagy hogy nem teremtette volna meg mindezeket a jó dolgokat a mi örömünkre, hanem azért, mert az önző, élvezetkereső egoizmus űzött el minket a Paradicsomból, az Istennel való közösségből.
Ezeket a dolgokat jön meggyógyítani a mi mindenható és nagyirgalmú Istenünk, és ez emlékeztet minket arra, hogy Ő rendkívüli emberi szegénységgel jött el, amit megtestesült módon löltött fel. Mivel a valóban erős és gazdag nem fél elveszíteni erejét és dicsőségét, látszólag szegénynek mutatkozva, jó céllal. Mert az Ő hatalma és dicsősége veleszületett és elidegeníthetetlen tőle, örök létezésével együtt.
Mondhatjátok nekem, kedveseim: De az üzenet teljesen ellentétes a szegénységgel és alázattal! A mindennapi élet erőt, arroganciát, hajthatatlanságot, versenyt és gazdagságot igényel. A szegényeket és engedelmeskedőket megvetik, és nincs reményük, míg a gazdag ember örvendezik és diadalmaskodik.
Éppen ezért beszélt Urunk az "Igazság Lelkéről"; "Akik nem tudják fogadni, mert nem látják Őt, és nem ismerik Őt." De azonnal tanítványaihoz fordulva hozzáfűzte: "De ti ismeritek Őt; mert Ő bennetek lakik, és bennetek lesz." Mert Ő veletek marad, és megtalálható köztetek, mivel ezt elismeritek és követitek Őt.
Valójában a világ történelme nem más, mint egy megfékezhetetlen, rémálomszerű harc a fölényért és uralomért. Miért?
Mert a világ azon három gonoszban bolyong, amelyektől a szeretett tanítvány figyelmeztette a hívőket: "Mert ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kérkedése, nem az Atyától van, hanem a világtól."
Szervezetek a szervezetek hátán, és mégis, a vér ciklusa világszerte véget nem érő. Háborúk háborúk után, és sokszor tehetetlen és védtelen nők és gyermekek ellen, kegyelem és sajnálat nélkül bárkitől! A "béke a földön" karácsonyi üzenete távoli és elérhetetlen ígéret marad, nem azért, mert Isten megszegte igéjét, hanem mert az ember engedetlenkedett Istennek és az Ő igéjének. És engedetlenkedik. És gúnyolódik. És tagadja. És hibáztat.
"Kicsiny gyermekeim, ezek az utolsó idők: és amint hallottátok, hogy eljön a hamis Krisztus, most is sok antikrisztus van; ebből tudjuk, hogy ezek az utolsó idők... Maradjon tehát bennetek az, amit a kezdetektől hallottatok. Ha az, amit a kezdetektől hallottatok, megmarad bennetek, akkor ti is megmaradtok a Fiúban és az Atyában."6
Maradjunk meg az Isten-Ember Jézus Krisztus példájában, ahogy a Szent Apostolok is buzdítanak bennünket. Legyünk alázatosak és hosszantűrőek. Mutassuk meg erőnket belső kedvességünkből. Segítsünk azoknak, akik szükségben vannak. Ne szégyelljünk közelíteni a szegényekhez és bűnösökhöz, hogy megvigasztalhassuk őket, amennyire csak tudjuk. Legyünk az Ő szeretetének edényei, Aki mindenkit elfogulatlanul szeret, függetlenül a bőrszíntől, fajtól, vagyoni helyzettől vagy osztálytól, mert mindannyian az Ő szeretetének és együttérzésének teremtményei vagyunk.
Így, szeretettjeim, megőrizzük az Üdvözítőnk, Jézus Krisztus Testetöltésének értelmét, értékét és ajándékát, amely által elérjük üdvösségünket. Akié minden dicsőség, tisztelet és imádat az Atyával és a Szentlélekkel együtt, mindörökkön örökké. Ámin.
+ MAKÁRIOSZ, ATHÉN ÉS EGÉSZ GÖRÖGORSZÁG ÉRSEKE
1. Luke 2: 14
2. St John Damascene, Confession of the Orthodox Faith, Chapter 48.
3. Philippians 2: 8
4. John 14: 17
5. I John 2: 16.
6. I John 2: 18-24
2025. január 2., csütörtök
Karácsonyi kánon
A Születés Ünnepe kánonjának irmoszai, szent kápolnánk Áron felolvasója által énekelve.