Krisztus Felemelkedett! - Valóban Felemelkedett!

Kápolnánk drága hívei, szeretettel köszöntelek titeket Krisztus Urunk Mennybemenetelének szent ünnepén. Miután negyven napig örömtelien mondtuk nap, mint nap a feltámadási tropárt, most elérkeztünk, ahhoz az ünnephez, amikor szent feltámadása után Krisztus Urunk fizikailag elhagyja földi világunkat, hogy visszatérjen Atyjának jobbjára! Fontos megjegyezni, hogy ezt a csodálatos mennyekbe való felemelkedést Krisztus Urunk emberi testében vitte végbe, átistenítve így az emberi testet. Ahogy New York-i Szent Filaret mondja:

„Olyan mértékben vette magára emberi természetünket, hogy a határtalan örökkévalóságban nem lesz más Isten Fia az Isten-emberen, a mi Urunkon, Jézus Krisztuson kívül, aki határtalan isteni lényegében azt kívánta, hogy magára vegye emberi lényegünket, emberi természetünket. Isten leszállt a mennyből a földre, mint Isten, és felment a mennybe, mint Isten-ember, vagyis emberi természetünket nemcsak megváltotta, megtisztította és megszentelte, hanem trónra ültette az Atyaisten jobbján. Nos, minden teremtménynél magasabban, magasabban az angyaloknál, arkangyaloknál, keruboknál és szeráfoknál, trónol az isteni trónon, Isten és egyben ember, mindenben olyan, mint mi.”

A mai ünnep és a Szent Pünkösd közti időszak a várakozás időszaka, amikor is az Apostolok várták, hogy Uruk elküldje nékik a Szentlelket, Aki nélkül semmit sem tehettek. És mi sem tehetnénk semmit drága testvéreim, ha nem lennénk tagjai Krisztus Urunk egy igaz Egyházának, melyet átjár a Szentlélek és mely egyedül birtokolja az üdvözítő szentségeket, amelyek nélkül senki sem nyerheti el az örök élet ajándékát. 

Áldott Ágostont idézve: 

„Az Egyetemes Egyházon kívül van minden, kivéve az üdvözülést. Lehet becsülete, lehetnek szentségei*, énekelheti a hallelúját, válaszolhat hogy ámin, hihet az Atyában és Fiúban és Szentlélekben, és hirdetheti is, de soha nem találhat üdvözülést kivéve az Egyetemes Egyházban.”

 Az elmúlt 2000 évben az Egyház számos megpróbáltatáson ment keresztül, de a Szentléleknek hála mindig képes volt átvészelni az üldöztetéseket és kivetni magából az eretnekségek mérgező vadhajtásait. Bár kétségtelen, hogy számban jelentősen megfogyatkoztak az Egyház tagjai, ez nem is lehetne másképp, hiszen a Szentírásban elmondottaknak be kell következnie, de nekünk ortodox keresztényeknek mindig érdemes felidéznünk Krisztus Urunk megnyugtató szavait:

„Ne félj, kicsi nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja Királyságát.”

Egy másik nagyon fontos dolog, amit a mai ünnepből tanulhatunk az az, hogy ezen földi világunk nem a mi végleges lakhelyünk. Ahogy Krisztus Urunk is visszatért Atyja jobbjára, úgy nekünk is előbb vagy utóbb át kell esnünk a földi halálon, hogy Isten kegyelméből megörökölhessük végleges lakhelyünket a Mennyek Királyságában.

Várjuk, hát mi is áhítattal a Szent Pünkösd ünnepét, az Egyház megalapulását a Szentlélek által, Aki mind a mai napig a mi Vigasztalónk ebben az átmeneti földi életben.

Néki legyen minden dicsőség, tisztelet és hála az Atyával és az Ő Egyszülött Fiával együtt mindörökkön örökké, Ámin.

István atya,

Szent Tamás apostol ortodox kápolna,

Sárospatak,

2024.05.31.